mi

llkk
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: behívás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: behívás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. december 14., szerda

Tápváltás

Újabb kétmondatos bejegyzés, mert csak erre van időm a vizsga-szakdoga-hajtásban:
Áttérünk a Josera Kids-re a Dog Chow helyett. Magasabb kategória, sokan ajánlják, ehhez képest viszont nem sokkal drágább. Nem volt gond a Dog Chow-val, de elég sokat kakilt tőle a szagkapitány - meglátjuk, mi változik a Joserával.


Update: Most voltunk "estisétálni" Hunterrel, egy nagyobb parkba mentünk, aminek a közepén kutyafuttató is van. Bár a bejutás most sem ment elsőre (kb. 5x fordultam vissza a futtató bejáratához menet, mert Hunter elkezdett megelőzni, húzni, mert persze játszani akart már... de következetesség mindenekelőtt: ha húz, én megfordulok. Így van, hogy 5 percig körözünk, mire bemegyünk egy futtatóba, de így a végén mindig elérem, amit akarok: szépen jön mellettem, a futtató bejáratánál leül, én lecsatolom a pórázt, kinyitom a kaput, bemegyek, ő még mindig szépen ül, és ha megengedem, akkor bejöhet, és kezdődhet a játék a többi kutymóval.).
Jó 7-8 kutya összegyűlt most, a pöttöm Jack Russeltől a mackó jugoszláv farkasölőig. A szagkapitány mindenkit imádott, mindenkivel kergetőzött, ahogy általában.
Amire büszke vagyok: amikor elhatároztam, hogy akkor indulok hazafelé, csak odaléptem a kapuhoz, füttyentettem Hunternek, és ő már jött is.
Hogy miért nagy dolog ez?
Mert épp 7 kutyával játszott teljes lelkesedéssel - mégis jött első hívásra. Meg is jegyezte az egyik gazdi (szintén klikkeres, népszigetis), hogy "Milyen okos, ügyes, egy ilyen játékból így kifordul első szóra... büszke lehetsz rá".
Az is vagyok:)

2011. október 6., csütörtök

Egyesítjük erőinket

Beszerveztem pár ismerősömet, hogy legyenek "ismeretlen látogatók". Azaz jöjjenek el hozzánk, kopogjanak/csengessenek, aztán ha beengedem őket, legyenek nagyon erősek, szorítsák ökölbe a lábujjukat is - és nézzék levegőnek a farokcsóváló, lelkesedő kiscsikót.

Hunter ugyanis hihetetlenül lelkes, ha ismerkedésről van szó, ami nem is baj, legyen barátságos, de a későbbiekben talán nem mindenki fog örülni neki, ha egy 30-35 kilós csupaizom kutya örömében szaltózva váratlanul ráugrik.
Így hát a projekt: megtanítani Huntert arra, hogy:
- ha valaki jön hozzánk, a falkavezérek (azaz Gábor és én) üdvözöljük először, ő addig csendben, nyugodtan viselkedik
- felugrálás idegenre semmilyen esetben sincs (mondjuk ismerősre se...)
- a "kapuszabály" akkor is érvényes, ha becsöngetnek hozzánk, ha látogató jön ki-be az ajtón ( ha csak mi vagyunk itthon, sosem megy ki a nyitott ajtón a lépcsőházba, és be is akkor jön csak séta után, miután mi már beléptünk. Az ajtóban le kell ülnie, és megvárnia, hogy be- vagy kiengedjük. Ez megy is neki, de ha látogató jön, valahogy törlődnek a szabályok a fejéből:) )


Ugyanígy szeretnék majd önkénteseket szerezni egy kis utcai melóra is: kötődésesdit játszani (mint a kutyaoviban: valaki megfogja Huntert, mi elfutunk...stb.), behívósdit játszani ( magunkhoz hívjuk, miközben az "idegenek" épp játszanak vele, vagy simogatják),  kínált étel megtagadását gyakorolni.