Nna, ahhoz képest,hogy több,mint egy hónapja létrehoztam ezt a blogot,elég szégyenteljes dolog,hogy ez az első bejegyzésem.
A főszereplő Hunter ("vadász", angolosan ejtsd,különben harapok), a jelen pillanatban már majdnem 13 hetes magyar vizsla fiú.
A nevét onnan kapta....
Honnan is?
Szép lett volna, ha ránézünk,és rögtön érezzük: az ő neve nem lehet más, csak Hunter. Nem így történt, amikor elhoztuk, órákon át intenzíven törtük a fejünket. Jack Sparrow. Stephen King. Timo. Májló - na ez utóbbitól és a hasonlóktól én allergiás rohamot kapok.
Hunter lett, aminek az az előnye, hogy sokan abszolút nem tudják hova tenni,mint kutyanevet, így a kiskutyánkat gyakran szólítják Hántelnek, Hántornak, legrosszabb esetben Hédának.
Elcsalni így nem fogják tőlünk,az tuti.
További jellemzője a kutyának, hogy kalóz- és szagkapitány. Az utóbbi nem arra utal, hogy kitűnő szaglása lenne... hanem arra,amit ez a falatnyi kis kutya produkálni tud hajnalban a kutyapelenkára.
Egy 11. kerületi ház 5. emeletén lakunk egy másfél szobás lakásban egy vizslával Szerintem ennyiből is érthető, hogy miért tartom nagyon - NAGYON - fontosnak, hogy Huntert az első perctől kezdve tudatosan, következetesen neveljem.
Szerintem nagy felelősség városban kutyát tartani, egyrészt az embertársaink miatt (élni és élni hagyni -> a kutyám nem zavarhat senkit, nem okozhat senkinek kellemetlenséget se a fogalmamsincshánylakásos házban,se az utcán), másrészt a kutya miatt (kötelességem biztosítani neki a boldog és teljes életet, sok sétával,rohangálással,játékkal, együtt mozgással -> ehhez pedig jól nevelt és szocializált kutya kell).
Tanitani meg amúgy is imádok.
Az előző kutyám egy spániel volt, hihetetlen trükkökre tudtam megtanítani,de a behívással komoly gondjaim voltak, és a laza pórázon való séta is reménytelen volt.
Tanultam az esetből, Huntert sokkal következetesebben nevelem, hogy később tényleg bárhova velem tudjon jönni. A célom, hogy később póráz nélkül sétálhassunk a városban - ehhez persze rengeteget kell vele foglalkozni:) Most, hogy megkapta minden oltását, vasárnap elsettenkedünk egy kutyaoviba. Nagyon kíváncsi vagyok, mit fogunk profitálni a dologból...
Amit én várok (remélek): Hunter megtanulja, hogy nagyobb tömegben, sok kutya között is figyeljen rám, azonnal odajöjjön,ha hívom, és barátságosan, de közömbösen viselkedjen a többi emberrel - ne ugráljon fel rájuk,stb.
Az engedelmességi gyakorlatokkal szerintem nem sok problémánk lesz (kop-kop), a fiatalúr 7 hetes kora óta tanul. Klikkerrel tanulunk,amit én most használok először (látszik is, sokat bénázok,rosszkor klikkelek,stb). Sokat olvastam róla, hittem is meg nem is,amiket írtak. Klikk,mi? Persze.
De azóta is egyik ámulatból a másikba esek: működik.
Hunterrel 3 napig kondícionáltunk, onnantól kezdve viszont maximum 10 perc alatt bármit megtanult eddig.
Jelenleg parancsra ül,fekszik, ugat, pacsit ad kézre, lábra, átbújik a lábam közt, és ha "lelövöm", elveti magát. Megtanulta, hogy a hálószobába nem jöhet be, ajtón csak utánunk mehet ki és be.Most tanuljuk a pálcakövetést,amit pálca híján én egy fakanállal csinálok...
És a pálca segítségével pár napja gyakoroljuk a szlalomot is.
Ha eldobom a labdáját, rohan utána, a legtöbbször vissza is hozza,de oda már nem szívesen adja:) Így hát elkezdtem ezt is klikkerrel tanítani neki (még semmi komolykodós leül-tart-majd én elveszem dolog, csak ejtse le a lábam elé, ennyi elég). Kíváncsi vagyok, később, ha már nem viszketős tejfogai lesznek, és nem akar mindig rágcsálni, mennyire lesz apportos kutya. Örülnék,ha szeretne apportírozni, szívesebben jutalmaznám labdával, mint jutifalattal.
Meg aztán.... frizbis álmaim is vannak, de ahhoz az kell, hogy a szagkapitánynak is legyen kedve hozzá:)
Huhh. Millió dolgot írhatnék még, hiszen azalatt a másfél hónap alatt,mióta elhoztuk ővizslaságát, rengeteg dolog történt, de nem akarom lexikon-hosszúságúra az első bejegyzést, úgyhogy majd. Máskor.
Íme, egy videó a kapitányról,itt épp kómásan ügyeskedik, de hozok majd olyat is, ahol egyszerűen csak jófej kiscsikóként hancúrozik.
A főszereplő Hunter ("vadász", angolosan ejtsd,különben harapok), a jelen pillanatban már majdnem 13 hetes magyar vizsla fiú.
A nevét onnan kapta....
Honnan is?
Szép lett volna, ha ránézünk,és rögtön érezzük: az ő neve nem lehet más, csak Hunter. Nem így történt, amikor elhoztuk, órákon át intenzíven törtük a fejünket. Jack Sparrow. Stephen King. Timo. Májló - na ez utóbbitól és a hasonlóktól én allergiás rohamot kapok.
Hunter lett, aminek az az előnye, hogy sokan abszolút nem tudják hova tenni,mint kutyanevet, így a kiskutyánkat gyakran szólítják Hántelnek, Hántornak, legrosszabb esetben Hédának.
Elcsalni így nem fogják tőlünk,az tuti.
További jellemzője a kutyának, hogy kalóz- és szagkapitány. Az utóbbi nem arra utal, hogy kitűnő szaglása lenne... hanem arra,amit ez a falatnyi kis kutya produkálni tud hajnalban a kutyapelenkára.
Egy 11. kerületi ház 5. emeletén lakunk egy másfél szobás lakásban egy vizslával Szerintem ennyiből is érthető, hogy miért tartom nagyon - NAGYON - fontosnak, hogy Huntert az első perctől kezdve tudatosan, következetesen neveljem.
Szerintem nagy felelősség városban kutyát tartani, egyrészt az embertársaink miatt (élni és élni hagyni -> a kutyám nem zavarhat senkit, nem okozhat senkinek kellemetlenséget se a fogalmamsincshánylakásos házban,se az utcán), másrészt a kutya miatt (kötelességem biztosítani neki a boldog és teljes életet, sok sétával,rohangálással,játékkal, együtt mozgással -> ehhez pedig jól nevelt és szocializált kutya kell).
Tanitani meg amúgy is imádok.
Az előző kutyám egy spániel volt, hihetetlen trükkökre tudtam megtanítani,de a behívással komoly gondjaim voltak, és a laza pórázon való séta is reménytelen volt.
Tanultam az esetből, Huntert sokkal következetesebben nevelem, hogy később tényleg bárhova velem tudjon jönni. A célom, hogy később póráz nélkül sétálhassunk a városban - ehhez persze rengeteget kell vele foglalkozni:) Most, hogy megkapta minden oltását, vasárnap elsettenkedünk egy kutyaoviba. Nagyon kíváncsi vagyok, mit fogunk profitálni a dologból...
Amit én várok (remélek): Hunter megtanulja, hogy nagyobb tömegben, sok kutya között is figyeljen rám, azonnal odajöjjön,ha hívom, és barátságosan, de közömbösen viselkedjen a többi emberrel - ne ugráljon fel rájuk,stb.
Az engedelmességi gyakorlatokkal szerintem nem sok problémánk lesz (kop-kop), a fiatalúr 7 hetes kora óta tanul. Klikkerrel tanulunk,amit én most használok először (látszik is, sokat bénázok,rosszkor klikkelek,stb). Sokat olvastam róla, hittem is meg nem is,amiket írtak. Klikk,mi? Persze.
De azóta is egyik ámulatból a másikba esek: működik.
Hunterrel 3 napig kondícionáltunk, onnantól kezdve viszont maximum 10 perc alatt bármit megtanult eddig.
Jelenleg parancsra ül,fekszik, ugat, pacsit ad kézre, lábra, átbújik a lábam közt, és ha "lelövöm", elveti magát. Megtanulta, hogy a hálószobába nem jöhet be, ajtón csak utánunk mehet ki és be.Most tanuljuk a pálcakövetést,amit pálca híján én egy fakanállal csinálok...
És a pálca segítségével pár napja gyakoroljuk a szlalomot is.
Ha eldobom a labdáját, rohan utána, a legtöbbször vissza is hozza,de oda már nem szívesen adja:) Így hát elkezdtem ezt is klikkerrel tanítani neki (még semmi komolykodós leül-tart-majd én elveszem dolog, csak ejtse le a lábam elé, ennyi elég). Kíváncsi vagyok, később, ha már nem viszketős tejfogai lesznek, és nem akar mindig rágcsálni, mennyire lesz apportos kutya. Örülnék,ha szeretne apportírozni, szívesebben jutalmaznám labdával, mint jutifalattal.
Meg aztán.... frizbis álmaim is vannak, de ahhoz az kell, hogy a szagkapitánynak is legyen kedve hozzá:)
Huhh. Millió dolgot írhatnék még, hiszen azalatt a másfél hónap alatt,mióta elhoztuk ővizslaságát, rengeteg dolog történt, de nem akarom lexikon-hosszúságúra az első bejegyzést, úgyhogy majd. Máskor.
Íme, egy videó a kapitányról,itt épp kómásan ügyeskedik, de hozok majd olyat is, ahol egyszerűen csak jófej kiscsikóként hancúrozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése