Kutyapelust használtunk a megérkezésétől kezdve, 1 nap alatt megtanulta, hogy csak arra végezheti az ügyeit. Viszont sokat járkáltunk is le vele, és mivel megtanítottuk neki a "pisilj" vezényszót (na jó, ez nem teljesen vezényszó, de a lényeg ugyanaz), kint is mindig mondogattuk neki, és ha pisilt, nagyon örültünk.
Hunter is jobban szeretett kint pisilni, kakilni, de az első hetekben még gyakorlatilag óránként képes volt csurgatni, annyiszor meg nem tudtuk levinni. Nem is akartuk. (Kőkegyetlenek vagyunk?:D)
Most úgy állunk, hogy a napi 3 kaja előtt mindenképp sétálunk (Cesar-módszer: a kutya "megdolgozik" az ételért, meg aztán teli hólyaggal,stb. nem is tud enni), és kaja után pár órával is.
Az éjszaka volt necces sokáig: hajnalban mindig arra keltünk, hogy szagkapitánykodott... durva dolog arra ébredni, hogy megcsapja az orrodat Valami. Mivel 8-kor kapja a vacsit, gondoltam, elég érthető,hogy nem bírja ki reggel 8-ig, amikor megint levisszük, úgyhogy kitaláltuk, hogy mielőtt lefekszünk (11 és éjfél környékén) még levisszük pár percre.
Nos, ezzel a módszerrel Hunter már 4 napja semmit nem intézett lakáson belül:)
Öröm és boldogság.
Nemrég sétáltunk egyet a városban (némi parkos- szabadon engedős résszel, persze), Hunter sokáig szépen jött, később elvesztette kicsit a türelmét. A zebráknál sokszor már magától leül, de nem a kedvence a várakozás, meg a nagy forgalmat sem mindenképp imádja - jól meg is ugatott egy buszt mérgében.
Vittem frizbit is a sétára, nem pörgött rá nagyon. Bezzeg ha rongy van nálam, vagy akár csak egy leveles faág, amiért lehet küzdeni... Lehet, hogy a végén majd el kell dobnom frizbis álmaimat, és örző-védőzni fogok vele nagykorában. Egy magyar vizslával. Eszem megáll:)
Az első képek egyike. amikor még bőven elfért az ágyában:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése